Örül Szijjártó minisztériuma, hogy több fontos meghívott – állítólag az Orbán-kormánynak szánt üzenetképpen – kihagyta a magyar külügy 1956-os fogadását, de egy másik, konkurens rendezvényen az 56-os hősökre emlékeztek. De azt nem árulják el, hányan (nem) jöttek el a szerintük kifejezetten emelkedett hangulatú eseményre.
Volt már freudi elszólása a Krímről, a műsorában leadott, a francia euroszkeptikusokról szóló riportban eltorzították a nyilatkozók véleményét, de volt már nála hamisított ukrajnai SS-igazolvány miatt kirobbant botrány, és ismert ellenzékit kémkedéssel vádoló riport is.
Egy moszkvai közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Oroszországban sokan még ma is helyeslik az 1956-os szovjet katonai fellépést és azt gondolják, hogy a nyugati országok szervezték a forradalmat.
Orbán Viktor beszédét, az őt kifütyülőket, a kormányfő államálmát és egy mélyen megosztott ország gondjait elemzik október 23-a után Európában.
Az Együtt, ahogy korábban beígérte, piros lapokat és sípokat osztogat a Kossuth tér környékén, de Juhász Péter figyelmeztetett: békés szándékkal mennek Orbán Viktor beszédére. A politikust végül nem engedték be a kordonon belülre.
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a ma miniszterelnöke élesen szemben áll Nagy Imre és az 1956-os forradalom eszméivel.
Juhász Péter és az ellentüntetők végigsípolták a Kossuth téri Orbán-beszédet, a sípolók és a kormánypártiak több helyen összeverekedtek. Orbán Viktor a visszajáró kommunizmusról és Európa elszovjetesedéséről beszélt. Az ellenzéki pártok a Blaha Lujza téren tartottak rendezvényt. Ezek voltak az 56-os megemlékezések percről percre!
A mai rezsim ellenségképének fő alakja a késő modern liberalizmus, törekvései pedig a térségi magyar politikai felsőbbrendűség újrafogalmazásai. Ehhez használhatóbb a Horthy-kor újraalkotása a szimbolikus terekben, mint 1956 – állítja történész szerzőnk az utóbbi évtizedek emlékezetpolitikáját elemző írásában.
Aki mindezek ismeretében ragaszkodik ahhoz, hogy a Népszabadság már a megalakulásától kezdve a diktatúrát szolgálta és a Szabad Nép szellemiségét folytatta, arról mindenki látja, hogy hazudik. Történelmi lapszemle.
Az 1956-os forradalom után több mint 200.000 ember hagyta el Magyarországot. Sokan a menekültek közül Nyugat-Európa nagyvárosaiban találtak menedéket. A portré sorozat ezeket a ma már idős embereket mutatja be otthonaikban vagy egy számukra kedves helyen, és egy olyan tárgyat, amely számukra a magyarságot, a szülőföldet illetve a hazafiságot - hazaszeretetet - jelképezi. Az anyag a Mai Manó Ház támogatásával jött létre.
Kádár János egyszemélyes ellenzékének tartották, naplót írt a forradalom utáni börtönéveiről Emlékezés a régi szép időkre címmel. Eörsi Istvánról és a különleges kötete alapján az Örkény Színházban készülő monodrámáról beszélgettünk a darab rendezőjével, Polgár Csabával.
Az 56-os forradalom pesti fegyveres felkelőcsoportjainak vezérei nem a „csőcselék” közül kerültek ki, ahogy a Kádár-kori propaganda hangsúlyozta. Egy friss kutatás szerint a „legfőbb pesti srácok” szülei háromszor nagyobb arányban voltak értelmiségi vagy vezetői pozícióban, mint az átlagnépességé, és maguk a parancsnokok is jelentős részben szellemi munkát végeztek vagy vezető pozícióban voltak 1956-ban.
Azt a bizonyos Nagy Ötvenhatos Mozit még hatvan év távlatából sem sikerült összehoznia a magyar filmiparnak, de a forradalom hatásait még bőven a szocializmus idején elkezdték fejtegetni filmeseink. Gothárral, Bereményivel vagy Mészáros Mártával azonban nem szakadt meg a hagyomány, még a kétezer-tízes években is akadt érvényes 56-os film.
